A kommunikációs készségek, vagy ezen készségek hiánya meghatározzák a párkapcsolatot. Ebből az okból kifolyólag, ha megváltoztatjuk a kommunikációnkat, ezzel együtt megváltozik a kapcsolatunk is.
Nagyszerű példa erre a kiabálás, amely a rossz kommunikáció jele. Ez ugyanis ellenséges viszonyt hoz létre. Kerüljük a kiabálást és a kapcsolatunk máris nyugodtabbá, meleggé és biztonságossá válik.
Az intim beszélgetések és az empatikus jelenlét – hasonlóképpen a fentiekhez – szintén a szeretet kimutatásának eszközei. Csakúgy, mint a megbecsülés és az egyetértés kimutatása. Mikor az emberek azt mondják hogy a kapcsolatuk alapja a szeretet, az azt jelenti, hogy képesek megosztani egymással az örömeiket és kimutatni szeretetüket, nem csak szavak, de tettek formájában is.
A párok a negatív kommunikáció hiányában, a pozitív kommunikáció jelenlétével, egy közös mintát alakíthatnak ki, amely meghatározza a párkapcsolatukat.
Tudni azt, hogy hogyan kommunikáljunk a partnerünkkel, azt jelenti, hogy képesek vagyunk gondolatainkat, érzéseinket és aggodalmainkat közvetíteni, méghozzá úgy, hogy a másik fél végighallgassa ezeket anélkül, hogy közben védekezni kezdene, valamint, hogy a kommunikáció mindkét fél számára érthető és építő jellegű és mindkét félnek az előnyére váljon.
A tapintatos beszéd és a fogékony, befogadó hallgatás elvezet egy zökkenőmentes kommunikációs áramlathoz, amely a jól működő párkapcsolat alapja.
A szorongó párok épp ennek az ellenkezőjét csinálják: megpróbálják elmondani aggodalmaikat, de kritikus, panaszkodó, szemrehányó módon, ami védekezésre és negatív reakcióra ad okot. Ilyenkor ahelyett, hogy odafigyelnének egymásra, inkább egymás ellen érvelnek, miközben fontos információkat ignorálnak.
Szerencsére a vitázó és más ártó hatású szokások kicserélhetők együttműködésre épülő kommunikációra, ezen készségek javításával.
Mikor két ember beszélget, könnyen elbeszélhetnek egymás mellett, azzal, hogy nem is figyelnek a másik mondanivalójára. Érvelnek és vitatkoznak, hogy kinek van igaza és ki téved.
És lehetséges egy harmadik út is. Együttműködő kommunikációval és odafigyeléssel a párok közelebb hozhatják egymáshoz az eltérő nézeteiket. Ebben az esetben, bár a nézőpontjaik nem egyeznek, egyikőjüknek sem célja, hogy győzedelmeskedjen a másik felett. Helyette inkább az a cél, hogy tanuljanak egymástól. Ezt hívjuk együttműködő párbeszédnek.
Gondoljuk végig: Két fél ülhet két különböző asztalnál, mindkettő a saját véleményét szajkózva, a másikat ignorálva, olyan ez, mint két párhuzamosan haladó vonat. Ülhetnek egymással szemben is az asztalnál mint ellenfelek, hogy egymás irányába nyilakat dobálva döntsék el, ki nyeri a csatát.Vagy leülhetnek egymás mellé, a problémáikat kirakva a asztalra és közösen, egymás szövetségeseiként megoldhatják a helyzetet. Az utóbbi az együttműködésen alapuló párbeszéd, amely lehetővé teszi, hogy a párok egy harmónikus és a szeretetteljes kapcsolatban éljenek.
A lényeg tehát a következő: ha jobb kommunikációra vágyunk, akkor elsősorban szükségünk van egy kommunikációs coaching programra és az elszántságra, hogy elsajátítsuk a jó kommunikációs készségeket.
Képzésünk fő témái:
Tanulunk:
1. az elfogadásról, a határok kijelöléséről, a korlátozó hiedelmekről, a megbocsátásról és az elvárásokról a kapcsolatainkban,
2. arról, hogy hogyan befolyásolja az ego a kapcsolatainkat,
3. valamint Coaching és NLP kommunikációs technikákat.
Regisztráció:
