Skip to main content

5 Út hogy igazán közel kerüljetek egymáshoz

Gyakran ellenállunk a sebezhetőségnek, pedig ez lehet a kulcsa a közelségnek.

A tudomány felfedte azon komplex okok hosszú listáját, hogyan válnak mentális és fizikális egészségünk előnyére szociális kapcsolataink. Ha párkapcsolatban élünk és érezzük a párunk támogatását, az hosszabb élethez, egészségesebb szokásokhoz és a stressz csökkenéséhez vezet. A legtöbben már tapasztaltuk ezeket a hatásokat, és nincs szükségünk tanulmányokra ahhoz, hogy megértsük miért fontosak a kapcsolataink. Habár mindenkinek megvan a hajlama a kapcsolódásra, mégis mindannyian hordozunk mintákat és meggyőződéseket, melyek ahhoz vezethetnek, hogy ellenálljunk az intimitásnak és sebezhetőségnek; pedig mindez elengedhetetlen, ahhoz, hogy ne csak fenntartsuk kapcsolatainkat, hanem teljesen megéljük és élvezzük ezek minden előnyét.

Az emberek természetükből fakadóan társas lények. Míg a legtöbbünk azt gondoljuk, hogy közeli kapcsolatokra vágyunk, mégis elutasítjuk a lehetőségét, hogy sebezhetőnek mutassuk magunkat, pedig ez a jellemvonás tesz minket képessé az igazi kapcsolódásra. A kultúránk azt részesíti előnyben, ha ellenállóak, erősek és önállóak vagyunk. Ebből fakad az a hibás gondolkodás, hogy a sebezhetőség egyenlő a gyengeséggel. Hisszük, hogy fölöslegesen tesszük ki magunk a fájdalomnak és megaláztatásnak, amit egyébként elkerülhetnénk. De a sebezhetőség valójában a lehetőség, hogy igazán önmagunk legyünk és megmutassuk a gyengébb oldalunkat. Ahogy a kutató Brene Brown tartja: A bátorság a sebezhetőségben rejlik, hogy merjünk esendően, teljes szívvel kiállni és megmutatni önmagunkat.

Egyedülálló tapasztalataink miatt a sebezhetőség elkerülésének okai nagyon személyesek és egyediek. Gyakran visszavezethetők életünk korai szakaszára. Gyermekként intenzív megfigyelők vagyunk és megtanultuk hogyan viszonyoljunk a legkorábbi kapcsolatainkhoz. Magunkba szívtuk, amilyennek a szüleink láttak és ahogyan kezeltek minket, egymást és másokat. A gyermekkori kapcsolatainkban kialakult korlátok, vagy törések hozták létre azt a mintát, hogy mi alapján látjuk ma önmagunkat és a világot magunk körül. Ha szüleink elutasítottak, vagy elhanyagoltak bennünket, akkor könnyen tekinthetünk magunkra teherként, vagy betolakodóként. Ha a szüleink nagyon kritikusak vagy hirtelen haragúak voltak, akkor megpróbálunk mindig óvatosak lenni és úgy közlekedünk a világban, mintha tojásokon lépkednénk, nehogy bárkit os megbántsunk. Bármilyenek is voltak a gyermekkori körülményekink, az üzenet, melyet a legtöbben magunkévá tettünk az, hogy „Nincs rendben, ha igazán önmagam vagyok.” Különboző okokból, de abban a hitben növünk fel, hogy hibásak vagyunk, vagy valamit szégyelnünk kell. Ennek eredményeképpen azt gondoljuk, hogy mások sem fognak elfogadni vagy éppen mások vallanak kudarcot a szemünkben. Ezeket a helyzetek úgy póbáljuk kivédeni, hogy falakat építünk magunk köré.

Fiatalon a minket körülvevő minták nemcsak modelként szolgálnak arra, hogyan működik a világ, de bizonyos tekintetben megtanítanak arra is, hogyan védjük meg magunkat. Annak ellenére, hogy ezeket a védelmi reakciókat a gyermekkorunkból hozzuk, kihatással van felnőtt életünkre is. A falainkat mi építettük ki, hogy megvédjenek bennünket akkor, amikor alárendeltnek, tehetetlennek és túlterheltnek érezzük magunkat a fájdalomtól, mert elutasítanak, figyelmen kívül hagyják, amit szeretnénk és nem kapjuk meg amire vágyunk. Védekezésünk tévútra vezethet bennünket, mert felnőttként már képesek vagyunk elviselni a fájdalmat és a fusztrációt. Ha folyamatosan védekezünk és kizárjuk a sebezhetőség lehetőségét, az ártalmas a másokkal való kapcsolatainkra.

Dr. Robert Firesone, gyakran utal belső párbeszédre, ami megszemélyesíti a pszichológiai védekezéseket, mint a mi „kritikus belső hangunk.” Ez egy pusztító gondolat, amely úgy viselkedik, mint egy belső szülő, és hajlamos felmérni, bírálni, aláásni és sértegetni minket életünk során: „Ne mutasd meg neki ki vagy valójában. Nem akar tőled semmit,” figyelmeztet. „ Bolondot csinálsz magadból. Ne tedd ki magad ennek,” óvaint. Ez a hang alátámaszt régi negatív hiedelmeket és hagyja, hogy aggódjuk vagy terhek legyünk mások számára. Különböző módokon mondja, hogy nem vagyunk elfogadhatók és arra figyelmeztet, hogy ne bízzunk másokban. „Csak ki akar használni.” „Sosem fog igazán szeretni, tarts távolságot.” Tulajdonképpen mindent megtesz, ami a hatalmában áll , hogy megvédjen minket attól, hogy sebezhetővé váljunk és intim kapcsolatokat építsünk ki másokkal.

A sebezhetőségre és az intimitás tolerálására való készségünk sokkal többet számít, mint azt gondolnánk. Többezer interjú után Brown arra jutott, hogy a kapcsolódás a kulcsa a sebezhetőségnek. „ Nem létezhet intimitás — érzelmi, spirituális, fizikális — sebezhetőség nélkül,” mondta  „Manapság az egyik oka az intimitás hiányának az, hogy nem tudjuk hogyan legyünk sebezhetőek. Ez az őszinteségről szól, hogy hogyan érzünk a félelmeinkkel, szükségleteinkkel kapcsolatban. A sebezhetőség a ragasztó, ami összetartja az intim kapcsolatokat.

Amikor elutasítjuk a sebezhetőség lehetőségét, akkor arra a „hangra” figyelünk, ami azt mondja nekünk, hogy nem kéne nyitottnak lennünk. Valójában ekkor tagadjuk  meg a hozzánk közel álló emberektől, hogy igazán megismerjenek. Attól félünk, hogy megsebeznek vagy elutasítanak, de a sebezhetőség lényegében segít közel engedni az embereket. A nyitottságunkkal teszünk szívességet ömagunknak és a másoknak is.

Sokan a félelmeik miatt küzdenek sebezhetőséggel, de arra sem vagyunk képesek, hogy teljes mértékben realizáljuk, hogyan védelmezzük és tartsuk magunkat távol másoktól. Talán azt gondoljuk, hogy helyesen cselekszünk akkor, ha befogjuk a szánkat, mikor pont az ellenkezőjét kéne tennünk.

Sebezhetőnek lenni magába foglalja akövetkezőket:

  1. Kérd azt, amire szükséged van.

Amikor sérülünk, könnyű figyelmen kívül hagyni  a fájdalmat, vagy megpróbálni megvédeni magunkat és az embereket körülöttünk azáltal, hogy bezárunk. De a szoros kapcsolatok elérése azt jelenti, hogy felszólalunk, amikor szükség van rá. Ha beismerjük azt, hogy kell valaki, akire támaszkodhatunk, amikor éppen küzdünk valamivel és segítségre van szükségünk, az megadja a szeretteinknek lehetőséget, hogy együttérezzenek velünk és oly módon reagáljanak ránk, ami közelebb visz minket egymáshoz.

  1. Mutasd meg az érzéseid.

Néha még magunknak is félünk bevallani mit érzünk valójában. De fontos tudatosítani és elfogadni az érzéseinket, ez elengedhetetlen része annak, hogy kapcsolatba kerüljünk magunkkal és ezt megmutassuk másoknak is. Erősségünk nagy része abban rejlik, hogy képesek vagyunk kommunikálni hogyan és mit érzünk.

  1. Azt mondd, amit akarsz.

Sok emberrel találkoztam, akik pontosan tudták, hogy mit nem szeretnek és mit nem akarnak a partnerüktől. A szemet szemért fogat fogért elv nem vezet sehova. Ahelyett, hogy a másikat hibáztatjuk és panaszkodunk, arra bíztatom a párokat, hogy mondják meg egymásnak, hogy valójában mit akarnak a másiktól. Általában ez a nehezebb út. Amikor a partnerek megpóbálnak kapcsolódni azzal a belső igénnyel mit is akarnak, majd ez ki is mutatják, gyakran éreznek szomorúságot, mert sebezhetővé válnak. Hangjuk és kifejezéseik ellágyulnak. Az esetek többségében a partnerek nem érzik többé, hogy védekezniük kellene, a testbeszédük változik, egymás felé fordulnak és érzekenyek lesznek a másik iránt. Megható olyan kapcsolatot látni, amikor a felek elég erősek ahhoz, hogy sebezhetővé váljanak és képesek legyenek kimondani mit is akarnak igazán.

  1. Fejezd ki mit akarsz igazán.

Hogy képesek legyünk kifejezni a szükségleteinket, azt, hogy mit akarunk ahhoz őszintének kell lennünk és igazán megmutatni magunkat. A kapcsolatainkban kell, hogy legyen egy olyan tér, ahol nem félünk megmondani mit is gondolunk igazán. Ez nem azt jelenti, hogy érzéketlenné vagy szükségtelenül sebezhetővé válunk, viszont hiteles cserét kínálunk. Nyitottnak kell lennünk a visszajelzésekre, egyaránt ha mi adjuk és ha fogadjuk őket anélkül, hogy túlságosan védekeznénk. Emlékezzünk, hogy mindannyian emberek vagyunk. A törékenység segíthet nekünk abban, hogy több önérzetet és érdeklődést tanúsítsunk, amikor elköteleződünk az őszinte csere mellett.

  1. Lassíts le és légy a jelenben.

A sebezhetőség része, hogy a hajlandó legyél megélni a pillanatot a másikkal. Amikor a kritikus belső hangunkra figyelünk, vagy túl sok időt töltünk a gondolatainkkal, akkor könnyen elveszthetjük a meghittség pillanatait. A partnerünk szemébe nézve, hallgatni, amit a másik mond, és időt, figyelmet adni a pillanatnak, ez sebezhetővé tesz minket, ami gyakran nehezebb, mint képzeljük.

Meglepő, hogy milyen nyugtalanná képes tenni minket a sebezhetőség. Legtöbbünk a lelke mélyén, vagy akár tudat alatt fél az intimitástól. Amint megengedjük egy másik embernek, hogy érzelmileg közel jöjjön és igazán megismerjen bennünket, akkor igazi szomorúság és félelem vesz minket körül. Az intimitás és a sebezhetőség kihívás számunkra, hiszen ezzel feladjuk a régi, ismerős identitásunkat és új elképzelést alakítunk ki magunkról, amelyben hisszük, hogy elfogadjuk, akik valójában vagyunk. Sebezhetőnek maradni erősíti a kapcsolatainkat és segít következetesen felismerni értékeinket, mint egyedülálló és független emberi lények, miközben bátorságot is ad, hogy megmutassuk önmagunkat.

ICF Alapú Life Coach Képzés

+ Konfliktuskezelés és NLP

NLP Képzés

Nemzetközi Akkreditált NLP Practitioner

EGÉSZSÉGÜGYI Life Coach Képzés

+ NLP és Mindfulness

Close Menu