A kormány rendelete miatt betiltották a 100 főnél nagyobb események megrendezését, beszüntették az egyetemi oktatást, az általános iskolák és gimnáziumok hétfőtől bezárhatnak, sok munkáltató pedig megengedte beosztottjainak, hogy otthonról dolgozzanak, vagyis a lakosság egy nagy része a négy fal közé szorult. De vajon hogyan kezeljük a bezártságot ebben az amúgy is stresszes szituációban? S. Tóth Márta, life és business coach, NLP tréner, kommunikációs szakemberhez fordulunk a válaszokért.
Az első reakció a pánik, utána jön a befelé fordulás
A koronavírus terjedésekor, még az itthoni veszélyhelyzet kijelentése előtt az emberek első reakciója a pánik volt, egyfajta krízishangulat, véli S. Tóth Márta coach és NLP-tréner. Ez a fajta viselkedés igazolódott be akkor is, amikor fejvesztve menekültek az emberek, hogy bevásároljanak. Azért érzünk pánikot, mert egy olyan extrém szituációban találjuk magunkat, amilyet még korábban nem tapasztaltunk, nem tudjuk, hogyan viselkedjünk benne és alkalmazkodjunk hozzá. Ettől válunk feszültté, lesz a kommunikációnk a másik felé zavarosabb, nézünk csúnyán bárkire az utcán vagy buszon, ha köhögni mer.
A fokozott türelmetlenséget, kevésbé elfogadó attitűdöt aztán egyfajta lenyugvás, befelé vagy egymáshoz fordulás követ majd. Megszokni nem fogjuk teljesen az új felállást, de egy idő után rájövünk, hogy a pánikolástól nem lesz jobb.
Adjuk ki magunkból, csak ne a gyerek előtt
S. Tóth Márta szerint nyugodtan ventiláljuk ki magunkat, fogalmazzuk meg, ha rosszul érint minket a jelenlegi helyzet, arra azonban ügyeljünk, hogy ne a gyerek előtt. Ő anyaként nem is engedné hétfőtől iskolába a gyerekét, de valószínű, hogy nem is kell ilyen döntést meghoznia, mert az iskolák bezárnak. Érdemes hallgatni az ösztöneinkre, ha úgy látjuk, az iskola nem biztonságos, ne engedjük gyerekünket oda, mivel szülőként az a feladatunk, hogy biztonságba tartsuk a gyerekünket, és persze saját magunkat is.
A SZÜLŐNEK UGYANAKKOR FIGYELNIE KELL RÁ, HOGY NE ADJA ÁT A PÁNIKHANGULATÁT A GYEREKÉNEK, A VÁLSÁGRÓL UGYAN MINIMÁLISAN, DE BESZÉLNI KELL A GYEREKNEK IS,
úgy, hogy ne rettegjen utána, hanem tudja, szülei vigyáznak rá.
Milyen előnyei vannak a bezártságnak?
Sokan vannak, akik már régóta tervezik, hogy elmennének szabadságra, de nem volt rá idejük, mások hónapok óta álmodoztak egy nyugodt hétről, amikor későn kellhetnek és elolvashatják a már ezer éve megvásárolt könyveket. S. Tóth Márta szerint az otthoni karantén egy remek lehetőség arra, hogy feltaláljuk magunkat, meg kell próbálni megtalálni a helyzet pozitív következményeit is. Előkészíthetünk olyan dolgokat is a munkánkba, amire eddig nem volt időnk, lelkiekben felkészülhetünk az esetleges gazdasági válságra, átgondolhatjuk, meddig ér a paplanunk.
ÁTGONDOLHATJUK, KIK AZ ELLENSÉGEINK, HOGYAN TEHETJÜK BARÁTAINKKÁ, ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÜNKET IS KITERJESZTHETJÜK. MEGNÉZHETJÜK, MIBEN NEM TUDTUNK FEJLŐDNI AZ UTÓBBI IDŐBEN, MOST MEGMUTATKOZHAT, HOL ÉS MIBEN VAGYUNK HIÁNYOSAK.
Félünk, hogy elfogy a pénzünk, ugyanakkor tudjuk, hogy barátaink szívesen adnának kölcsön, de mi mégis ellenezzük? Jöjjünk rá, miért viszolygunk attól, hogy elfogadjuk a másik segítségét.
Egy iskola semmivel sem biztonságosabb, mint egy mozi
Az otthoni karantén nem jelenti azt, hogy egész nap ki sem mozdulhatunk otthonról, hacsak nem vagyunk valóban fertőzöttek, vagy az orvos, hatóságok nem utasítanak konkrétan erre. Ha egy mozi teremben 40-en vannak, és a személyek között 3 méter távolság van, semmivel sem kockázatosabb itt ülni, mint a tömegközlekedést használni vagy a gyereket iskolába küldeni. Ahogy az is kissé felemás helyzet, hogy hiába visel az étteremben gumikesztyűt a pincér, és szolgál fel abban, ha néhány perccel előtte még a telefonját nyomkodta.
Ha sikeresebben és boldogabban szeretnéd megélni a hétköznapjaid, kövesd Mártát Facebookon, Youtube-on és Instagramon is!
Eredeti bejegyzés: www.velvet.hu
