S. Tóth Márta, life & business coach, NLP tréner, újságíró, kommunikációs szakember cikkéből kiderül, hogyan szűrhetjük ki a negatív gondolatokat, és koncentrálhatunk a pozitív gondolatok ápolására.
Az alkalmazott nem mond fel a munkahelyén, de csak a tőle elvárható minimumot teljesíti, semmiképp sem többet. A lapunknak nyilatkozó coach elárulta, miként kezelheti ezt a problémát a munkaadó.
Egyre inkább dívik a munkavállalók körében a csendes kilépés. Tavaly összesen 1,9 ezermilliárd dollárba kerültek az amerikai vállalatoknak az elégedetlen alkalmazottak a termelékenység csökkenése miatt – írja a Bloomberg a Gallup kutatása alapján. Az amerikai piac- és közvélemény-kutató intézet szerint a széles körben tapasztalható megcsappant munkavállalói elkötelezettség az elmúlt évek zavaraira vezethető vissza. Hozzájárult például a pandémia és a világszerte megmutatkozó megélhetési válság is.
A felmérésben részt vevők harmada nyilatkozott csak úgy, hogy elkötelezett a munkahelye iránt. A válaszadók fele pedig bevallotta, hogy csak minimális erőfeszítést tesz munkaidőben. Ez a jelenség persze nem csak az Egyesült Államokban jellemző, hanem globális szinten is.
A kifejezés vírusszerűen kezdett terjedni, egyre több lelkes követője lett ennek az életfilozófiának – divattá vált csendes kilépővé válni.
Life & Business Coach Képzés + Konfliktuskezelés és NLP
Hogy lesz valakiből csendes kilépő?
A munkaadók számára – amint az a Gallup-felmérésből is kiderül – nem a legjobb hír az új trend sikere. Egyértelműen bevételkiesést eredményezhet a cég számára, ha az alkalmazott csak a minimum szint abszolválására törekszik. A szakértő szerint a jelenség kiküszöbölése során az első lépésként célszerű leásni a probléma gyökeréig.
„Sok mindennek lehet a függvénye, miért lesz valakiből csendes kilépő”
– nyilatkozta az Economxnak S. Tóth Márta okleveles nemzetközi senior Life és Business Coach, NLP Coach & NLP Tréner, személyiség- és üzletfejlesztő.
Több lehetséges okot is felsorolt:
- az otthonról hozott minta alapján működnek ilyen passzívan, a munkához és a munkahelyhez való hozzáállásban nem kaptak megfelelő nevelést és mintát, a nevelésben hiányzott a felelősség teljes felvállalása; a motiváció hiánya;
- a munkáltató vagy a közvetlen főnök iránti tisztelet hiánya;
- egy kiégésben létrejött munkaviszony;
- egy személyiségi vonás, amely az interjún elkerülte a HR figyelmét és nem integrálódott az illető a csapatba;
- a cég víziójával való egyet nem értés,
- a cég missziótudatának teljes hiánya;
- a munkáltató nem végezte el a dolgozó integrálásához a szükséges előkészületeket;
- nincs visszajelzés a munka minőségével kapcsolatban;
- a munkáltató nem mérte fel a dolgozó kompetitív oldalát és nem működteti ezt megfelelően.
Hozzátette, ez csak néhány esetlegesen felmerülő indok, sok egyéb szempontot is érdemes megvizsgálni a munkáltatónak és a cég HR-részlegének, ha van ilyen az adott szervezetnél.
“A munkáltató akkor jár legjobban, ha megvizsgálja a helyzetet – az imént vázolt pontokon végighaladva –, aztán mély interjút folytat a munkavállalóval, odafigyelve az igényekre, és újragondolják a további együttműködés mikéntjeit” – mondta.
A munka-magánélet egyensúly mint magyarázat
Korábban szakpszichológus nyilatkozta azt lapunknak, hogy a csendes kilépés leginkább a saját határok meghúzásáról szól. A próbálkozásról, hogy a munka ne vehesse át a teret a magánélet felett. Aki a quiet quitting „eszközével” él, szigorúan ahhoz tartja magát, ami a munkaköri leírásában szerepel, elvégzi a minimum elvártat, de semmivel sem többet.
S. Tóth Márta szerint azonban ezzel a magyarázattal érdemes óvatosan bánni, mert általában mindössze egy feltételezésen alapszik.
„Amennyiben az egészséges egyensúly lenne jelen ebben a viselkedésben, akkor ez meglátszódna egy aktív, dinamikus munkatempóban is. Ha ugyanis eleget pihenünk és töltődünk, akkor növekszik a teherbírásunk munka terén, a pozitív hozzáállással egyetemben. Feltéve persze, hogy a munkahelyen jelen van a kellő motiváció, visszajelzés és kölcsönös tisztelet” – magyarázta.
Leszögezte, amikor egy munkavállaló azt érzi, nincs kedve bemenni dolgozni, fáradékony, esetleg demotivált, akkor érdemes egy szakemberhez fordulnia és megvizsgálni az okokat. Hosszabb távok ez mindkét félnek praktikusabb megoldás lehet, mint a csendes kilépés alternatívája. A háttérben „gyakran találkozunk hormonzavar-problémákkal – stresszből vagy másból eredendően –, helytelen munka-magánélet egyensúllyal, magánéleti krízishelyzetekkel, egyéb egészségügyi problémákkal, álmatlansággal. De munkáltatói oldalon is gyökeredzhet, például túlzott kontroll, túlórázás miatt. Vagy fakadhat abból is, hogy az illető több ember munkáját egy látja el, lehet rossz a közhangulat, de az is előfordulhat, hogy a menedzsmenten belül tisztázatlan a hierarchia vagy a döntéshozatali mechanizmus”.
Ha sikeresebben és boldogabban szeretnéd megélni a hétköznapjaid, kövesd Mártát Facebookon, Youtube-on és Instagramon is!
Eredeti bejegyzés: EconomX
