Hogyan változtatta meg az életem a coaching:
Adott nekem fejlődési lehetőséget, nagyobb elfogadást, más nézőpontokat, sikerélményt, lelki feltöltődést, pozitív változásokat, hatékonyabb kommunikációt, és heteket, melyeket hasonló érdeklődésű emberekkel tölthettem.
Azt hiszem, az életem már abban a pillanatban megváltozott, mikor meghoztam a döntést és jelentkeztem a tanfolyamra. Már akkor éreztem, hogy valami olyanra találtam rá, ami teljesebbé teheti az életem. Hamar kiderült, hogy az érzéseim nem tévedtek. A harmadik órán, már minden kétséget kizáróan tudtam, hogy a helyemen vagyok. A felismerés olyan erővel hatott, hogy nehezen tudtam visszatartani, hogy ez egy zokogás kíséretében ne törjön ki belőlem az óra közepén. A képzés olyan volt nekem, mint egy utazás, amivel közelebb kerültem önmagamhoz, és ahhoz, hogy egészen másképp nézzek a körülöttem élőkre. Egyben egy érzelmi hullámvasút is volt, ami néha nagyon mélyre vitt, néha egészen magasra repített. A kételynek még csak a szikrája sincs bennem, hogy erre a vasútra fel kellett ülnöm. Bár, kérdőjelek már az elején sem voltak, a folytatás csak még jobban megerősített.
Az első komoly változást akkor tapasztaltam magamon, amikor az anyukámmal folytatott kommunikációm 180 fokos fordulatot vett. A kapcsolatunk nem volt elmérgesedett vagy elviselhetetlen, de kifejezetten jó sem. Talán, a tűrhető és nem túl elmélyült szavakkal írnám le. Mélyen beszélgetni nem nagyon tudtunk, mert látszólag nagyon másképp viszonyulunk a világhoz és ez sokszor vitához vezetett. A képzés során viszont, az elfogadásom rengeteget fejlődött és egyszer csak azt vettem észre, hogy nyitottabb és elfogadóbb vagyok felé. Az én változásom hozta magával az ő változását is. Azóta közlékenyebb vagyok vele, ő pedig végighallgat, anélkül, hogy a saját álláspontját akarná rám erőltetni.
A másik nagy és meglepő változást a munkámban tapasztaltam. Korábban a főnökömmel folytatott beszélgetéseim semmitmondóak voltak. Csak a lényegre szorítkoztak, ami nagyjából kimerült abban, hogy a feltett kérdéseire röviden és tömören válaszoltam, vagy épp csak zavartan mosolyogtam. Mindig leblokkoltam a jelenlétében, mert úgy éreztem, teljesen különbözőek vagyunk és jelentéktelen vagyok a számára. Az elmúlt hónapban, azonban újra együtt kellett működnünk egy hollandiai árurendelésen, ahol két teljes napot töltöttünk el. Bár a megelőző hetekben már tartottam ettől a két naptól, mégis úgy gondoltam, hogy felszívom magam és most olyan leszek vele, amilyen eddig még nem voltam. Én lepődtem meg rajta a leginkább, hogy ez sikerült, mindenféle erőlködés nélkül, sőt, a vártnál még sokkal sikeresebb lett. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy lenyűgöztem. Bátran, határozottan kommunikáltam vele, rávilágítottam problémákra, javaslatokat tettem és nagyon őszintén mentem bele olyan témákba is, amikről valószínűleg nagyon kevesen beszélnek vele. Mindent nagyon pozitívan fogadott, megköszönte és örült, hogy ilyen irányt vett a beszélgetésünk. Ezen felül még azt is felajánlotta, hogy dolgozzunk együtt a problémamegoldáson, ami óriási elismerés volt.
A coaching mindenre kiterjedő hatását abból látom, hogy olyan problémák is megoldódtak, szinte észrevétlenül, amikről ugyan tudomásom volt, de nem ezekre fókuszáltam. Biztos vagyok benne, hogy erről a megkezdett új útról nem szeretnék már letérni, csak menni rajta tovább, előre, még nagyobb fejlődéseket elérve.
Linda Dósa
